Datolyapálma

2013-05-03 11:49:01 | Módosítva: 2013-05-03 11:49:01

A datolyapálma – tudományos nevén Phoenix dactylifera – hazája az arábiai, illetve az észak-afrikai homoksivatag. Ellenálló- és alkalmazkodási képessége egészen kiváló. 

Öröm az ilyen pálma kisebb-nagyobb állapotban kapott példánya, de még nagyobb elégtétellel tölthet el mindenkit, ha saját szaporításból neveli fel. A hozzánk aszalt, szárított állapotban érkezõ datolyagyümölcsbõl kifejtett és alapos lemosása után elvetett magvak egy része 6-10 hét alatt általában kikel. Ezután kedvezõ körülmények között még lakásban is elfogadható kinézetûvé nevelhetõ különösképp akkor, ha nyárra félárnyékos helyre, kertbe vagy erkélyre is kikerülhet a datolyapálma növendék. Ne okozzon meglepetést, hogy a magkelése utáni elsõ levelek – a többi pálmafélével megegyezõ módon – még nem hasonlítanak a fejlett és ekkor páratlanul szárnyalt levelekre, hanem csak keskeny, hosszú, lándzsa alakúak.

Fontos azonban, hogy ezek se legyenek csavarodottak, ami a kifejlõdõ fõgyökér akadályba ütközésekor szokott bekövetkezni. Ez esetben nehezen alakul ki szép növény még akkor sem, ha a fõgyökér növekedését gátló akadályt megszüntetjük. A leveleket és gyökeret fejlesztett magnak mindaddig vissza kell maradnia, amíg önmagától fokozatosan felemésztõdik, ami a kezdeti fejlõdéshez szinte nélkülözhetetlen. Kis korában, míg mérete ehhez kedvezõ, télen csak mérsékelten meleg, ugyanakkor világos szoba vagy más helyiség díszítésére alkalmas, ahol tartósnak is bizonyul. Kifejletten, nagy korában viszont már inkább csak nagyobb termek, folyosók biztosíthatnak számára elégséges helyet anélkül, hogy folyamatosan útban ne lenne. Emiatt bizony idõvel meg is kell válni tõle, bármennyire is sajnáljuk.

Nem marad más hátra akkor sem, ha díszét veszti oly módon, hogy a mennyezetet súroló, karókhoz kötözött, önsúlyától letörõ, sápadt levélzetû, és így már semmiképpen sem díszítõ állapotba kerül fényszegénység miatt. A datolya mindenkor igényli a világosságot, a napot. Nagyfokú alkalmazkodóképességének köszönhetõen tartása még az északi fekvésû szobákban is lehetséges. Igaz, hogy a fényellátottság csökkenésével egyébként is nyúlánk termete még tovább nyurgulhat olyannyira, hogy végül már elveszti tartását és teljesen megcsúnyul. Éppen a fokozott fényigénye miatt elõnyös fokozatos hozzászoktatás után nyáron napos helyen tartása, nyaraltatása. Tartóedényét ilyenkor legjobb a talajba süllyeszteni vagy árnyékolni. Ekkor öntözni is gondosabban, nagyobb adagokkal kell. Egyébként is fontos a rendszeres öntözés, földje kiszáradása miatt ugyanis a levélvégek elszáradhatnak. Ugyanezt okozza a túlzott meleg, a fûtéstõl túlságosan száraz szobalevegõ is. Bár melegigényes növény, kifejletten még a mínusz 15 °C-os fagyokat is képes túlélni. Bizonyíték erre a Földközi-tenger környéki mediterrán országokban a fasorok és parki kiültetések. Ott ugyan ritka, de esetenként elõfordul havazás, és az ezzel járó lehûlés közvetlenül éri rövidebb-hosszabb ideig a datolyapálmákat.

Télen, szobai körülmények között a növény jó fejlõdése csak akkor várható ha egyenletes melegen és világos helyen sikerül tartani. Jól kell ellátni tápanyagokkal, akár ismételt tápoldatozás formájában, különben legfeljebb 12-16 °C hõmérsékletû, világos helyen telelhet jól ki. Idõsebb korában a különféle citrusokkal és leánderrel együtt is telelhet akár világos pincében vagy folyosórészen. Ez esetben gyakran elõfordul, ha már nagy tartóedényben van, hogy kiszárad. A már egyszer bekövetkezett kiszáradás után az öntözõvizet nehezen veszi fel a földje, amin csak hosszabb ideig tartó áztatás segíthet. Átültetése fiatal korban évente, a tavaszi idényben idõszerû. Ehhez tápdús föld, illetve keverék a megfelelõ, így olyan komposztföld, amibe érett trágya vagy trágyaföld egyharmad arányban és fele mennyiségû homok is kerüljön. Idõsebb korban már elegendõ két-három évenként átültetni, amikor a felhasználásra kerülõ föld egytizednyi részben agyagot is tartalmazzon. Átültetéskor a cserép vagy tartóedény alján összetekeredve nõtt, a földlabdát is kiemelõ gyökérkoszorú egy kis része levágható.

Átültetéshez nyújtott formájú, úgynevezett pálmacserép a legalkalmasabb addig, amíg a cserepet dézsára, félbevágott hordóra vagy más hasonló nagy edényre nem kell cserélni. A kiválasztott tartóedény alján levõ egy vagy több vízkivezetõ nyílásra mindig kerüljön cserépdarab is, hogy ez meggátolja a kigyökeresedést. Különben az emiatt adódó gyökérveszteség a növény fejlõdését visszaveti, esetenként pusztulást is okozhat. A kártevõk közül különösen veszélyes pajzstetvek elsõsorban a túlságosan meleg és fényszegény teleltetés esetén hatalmasodnak el. Ezt legjobb megelõzni, mert még a hatékony növényvédõ szerekkel is csak nehezen szokott sikerülni ártalmatlanításuk. Érdemes tudni, hogy a Kanári-szigetekrõl származó és ezért kanárinak is nevezett fõnixpálma fejlõdik különösen jól lakásban. Ennek szárnyas levelein, a nyél két oldalán párosával álló levélkék merevek, keskenyek, hosszú, hegyes lándzsa alakúak, idõsebb korban pedig az alsó levelei hegye tüskeszerûen szúrós. Amellett, hogy ránézésre kissé merev, egyben zömök is. Így a szobai tartásnál óhatatlanul bekövetkezõ felnyurgulással kevésbé veszíti el díszítõ hatását. 

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

DjVu formátum DjVu | PDF formátum PDF

Dr. Komiszár Lajos

Címkék: datolyapálma

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.