Télikabát akkumulátornak

2013-05-06 18:10:27 | Módosítva: 2013-05-06 18:10:27

Általános beidegzõdés, hogy amivel nincs gond, arra nem kell figyelni. Tudjuk, hogy ez nem helyénvaló, mégis keveset teszünk ellene. A gépjármûvek akkumulátora pl. teszi a dolgát ameddig tudja, azután az elsõ fagyos napon „legyengül”. Nélküle viszont nem indul az autónk.


Magyarországon évente 4-500 000 új akkumulátort adnak el a szaküzletekben. Kis hazánkban kb. 2,5 millió gépkocsi rója az utakat, s e két számból egyértelmûen következik, hogy évente minden ötödik gépkocsihoz vásárolnak új akkumulátort. Kiegészítésként még egy érdekes adat: az egész évben eladott akkumulátorok felét szeptember és december között értékesítik! Ebbõl nagyon egyértelmûen adódódik, hogy a hideg idõ egyáltalán nem kedvez az akkumulátoroknak, amit többé-kevésbé minden autós tud. Az elsõ fagyos napokon mégis sok autó nem indul. Az akkumulátor áramtermelése ugyanis az akkulemezek és a sav közötti reakció eredménye. E kémiai reakció nagyban függ a folyamatban résztvevõ anyagok hõmérsékletétõl. Ezért is könnyebb az autók motorját 15-20 fokos hõmérsékleten beindítani, mint fagyos idõben. Ezt igazolandó, egy akkumulátorgyár még évekkel ezelõtti kísérlete szolgálhat bizonyságul. Alaposan, –18 °C-ra lehûtöttek egy gépkocsit, s megfelelõ mûszerekkel tesztelték az indíthatóságát. A motor beindításához háromszor annyi energiára volt szükség, mint +20 °C hõmérsékleten. Az akkumulátor a hideg hatására teljesítményének csak az 1/3-át adta le! Akárhogyan is számoljuk, ez bizony 9-szeres igénybevételt jelent! Tehát érthetõ, hogy a folyamatosan elhasználódó akkumulátorok a hideg idõ beálltával miért mondják fel váratlanul (?) a szolgálatot. Általánosságban elmondható, hogy az autó szempontjából oly fontos akkumulátor élettartamát a jármû általános mûszaki állapota mellett döntõ módon befolyásolja az indítások száma is. Egyfelõl tehát nem mellõzhetõ ezen áramforrások általános és folyamatos karbantartása, viszont élettartamuk meghosszabbítása érdekében célszerû lenne a szélsõséges hõmérsékleti viszonyoktól is óvni õket. E két feltétel együttes biztosítása az akkumulátorok hosszú életének a titka.

Hõszigetelõ doboz akkumulátorhoz:

A megoldás olyan kézenfekvõ, hogy talán éppen ezért nem jött rá eddig senki. Izsó János szabadalmazott találmánya ezt a problémát oldja meg: az akkumulátort mechanikai hatásoknak ellenálló, kiváló hõszigetelésû, jól zárható, külsõ-belsõ elektromos csatlakoztatást is biztosító egységbe helyezi (1). A tárolódoboz kettõs fala közé könnyû, habosított hõszigetelõ réteg került. A doboz teteje záróperemmel csatlakozik a tárolóegységre (2), ily módon teljesen izolálja a doboz belsejébe helyezett akkumulátort a mindenkori külsõ hõmérséklettõl, s így annak káros hatása nem befolyásolja mûködését. Az ilyen dobozba zárt akkumulátor – ha egyébként jól feltöltött – akkor is tökéletesen mûködik, ha a kinti hõmérséklet –20 °C körüli! A szabadalmazott megoldás alapján bárki készíthet saját használatra ilyen hõszigetelõ dobozt alábbi tanácsaink alapján.

Hogyan készítsük a hõszigetelõ dobozt? 

Ehhez szükségünk van kartonplaszt vagy 1-1,5 mm vastag polisztirol lemezre és 10-20 mm vastag zártcellás stirolhab táblára. Mérjük meg az akkumulátor tárolására szolgáló helyet a kocsiban, s némi számolás után eldönthetjük, hogy van-e elég helyünk a nagyobb méretû doboz elhelyezésére. Ez ugyanis 20 mm vastag szigetelõ réteg esetén minden irányban kb. 50 mm-rel növeli meg az akkumulátor térigényét. Általában nem okoz gondot az elhelyezés, ám néhány kiskocsinál adódhatnak problémák. A doboz belsõ burkolatának nagyságát az akkumulátor befoglaló méretéhez hozzáadott 5-5 mm ráhagyással határozzuk meg, majd ennek alapján a kartonplaszt- vagy vékony sztirol lemezbõl kivágott lapokból ragasszuk össze a belsõ burkolatot. A 20 mm vastag hõszigetelõ habanyagból éles késsel szabjuk ki a burkolatot körülfogó lapokat, melyeket él-lap kötésben, kizárólag diszperziós ragasztót használva ragasszunk egymáshoz és a burkolathoz is. Következhet a doboz külsõ burkolatának az elkészítése. Ez felül legalább 22-25 mm-rel nyúljon túl a hõszigetelõ rétegen. A hõszigetelõ burkolat külsõ felületét kenjük be bõségesen diszperziós ragasztóval, majd húzzuk rá a külsõ borítást. A habréteg tetejére is ragasszunk takarószegélyt, s lombfûrésszel vágjuk ki a kábelek bevezetõ nyílásait. A doboz fedelének elõször a belsõ burkolatát alakítsuk ki. A bemélyedõ részbe szabjunk megfelelõ méretû habtáblát. Egy fedõlappal zárjuk le teljesen a fedelet (3). Ezzel a hõszigetelõ doboz készen is van. A hõszigetelt doboz alkalmazásával nem kell félnünk attól, hogy hideg idõben cserbenhagy akkumulátorunk, még nagyon nagy hidegben sem hûl le annyira, hogy csõdöt mondjon. 

– sjs –

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

DjVu formátum DjVu | PDF formátum PDF (Kereshető) | PDF formátum PDF

Címkék: akkumulátor

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.