Gyors szárító a kád fölé

Az állvány elkészítéséhez két darab, legalább 1300 mm hosszú, 25-30 mm átmérõjû, lehetõleg keményfa rúdra és hat darab kb. 600 mm hosszú, 10 mm-es sima palástú köldökcsap anyagra lesz szükség. A vastag farudak lesznek a szárítórács hossztartói. A végüktõl 50-50 mm-re készítsünk egy-egy 10 mm-es csapfészket, majd ezektõl 240 mm-re fúrjuk ki a következõ fészkeket, amelyek egységesen 20 mm mélyek legyenek. A két vastag farudat e mûvelehez ragszalaggal rögzítsük egymáshoz, így a vakfuratokat könnyû elkészíteni, mert a farudak fúrás közben nem fordulhatnak el. A köldökcsap rudakat csiszoljuk teljesen simára, majd vízálló ragasztóval bekent végüket egymás után üssük a két hossztartó fészkeibe. Száradásig erõs zsineggel körbetekerve szorítsuk össze a szárítót. A két hossztartó végeire húzzunk mûanyag kupakot, majd végül a két függõleges rúd egyik végébe, attól kb. 30 mm-re ragasszunk be még két támcsapot is, amelyek megakadályozzák a kád szélére állított lábak elõrecsúszását. Az alkalmi szárítórács szinte alig foglal helyet, s használaton kívûl bármelyik szekrény mögött elfér.

Az alkalmi szárító elkészíthetõ ragasztás nélkül is, így szétszedve még kisebb helyen tárolhatjuk. Ebben az esetben a vízszintes tartórudakat is ki kell fúrni a végeikhez közel, s 3-4 mm-es szövött, mûanyag kötéllel, csomózva kössük össze azokat. E rövid kötéllétrát azután már könynyû a két függõleges farúddal kimerevíteni, s a szárítórács máris a kád peremére állítható. Ha pedig már nincs rá szükségünk, a szétszedett rudakat összefogva a sarokba állítva tárolhatjuk. 

– j –