Borostyán

A borostyán jellemzõi

A borostyán – latinul Hedera – fás szárú, évelõ, örökzöld cserje. Megbízható és színpompás kúszó vagy csüngõ növény, amely talajtakaróként is alkalmazható. Legtöbb faja fagytûrõ. Leveleinek színe, alakja és mérete változatos, buja lombfejlõdés jellemzi. Nincs szüksége támrendszerre, hajtásai kapaszkodó léggyökerek segítségével rögzõdnek az aljzathoz. Sem a téglafal, sem a fák nem károsodnak tõle, de rendszeresen kell metszeni, hogy a növény súlya ne veszélyeztesse a támasztékot. Legismertebb a közönséges borostyán (Hedera helix) zöld levelein sárga erezettel, amelynek színes levelû fajtái is egyre népszerûbbek. A Hedera helix Goldheart – mint a neve is mutatja – középen aranysárga színû. Teljesen sárga levelû a Buttercup fajta, a Caenwoodiana sötétzöld levelein pedig fehér erezet rajzolódik. A Glacier szürkészöld levélzetû fehér tarkázottsággal. Tehát ez a közönséges borostyán igazán nem unalmas növény!

Gyors borítást ad a méregzöld színû, fényes levelû Hedera hibernica. Talajtakaróként a legnagyobb levelû kaukázusi borostyánt alkalmazzuk (Hedera colchica), amelynek Varilgata nevû fajtája óriási, sárgával tarkázott levelekkel rendelkezik és hajtásai pirosak. Télen remekül színesíti a lombhullató cserjék közti tereket.

A borostyán kúszó (vegetatív) és virágzó (generatív) hajtásainak levelei alakjukban jelentõsen különbözik egymástól. A virágok jelentéktelenek. A borostyánnak bármilyen kerti talaj megfelel. Árnyékos fekvésbe ültessük, de vegyük azt is figyelembe, hogy a tarka levelû fajtáknak több fényre van szükségük. Minél élénkebb a levelek tarkázottsága, annál kevésbé erõteljes a növény növekedése. Az erõteljes növekedésû fajtákat tavaszi és nyári visszametszéssel tartsuk kordában, és ügyeljünk arra, hogy ne nõjön bele a ház ereszcsatornájába. A borostyán a levágott, gyökeres hajtásokkal igen könnyen szaporítható.

Borostyán a kertben

Mivel a borostyán nem igényel támrendszert, járulékos gyökereivel a ház falán is felkapaszkodhat. Egy borostyánnal befuttatott ház kedves, romantikus látványt nyújt az év minden szakában. A borostyán különbözõ felületek – kerítések, rácsok, verandák, pergolák – befuttatására az egyik legalkalmasabb cserje. Fára futtatva zöld levélköpenynyel borítja be a fa csupasz kérgét (1). A télen jelentéktelen kúszócserjék közé is érdemes borostyánt ültetni, így kertünknek ez a része sem fog kopárnak tûnni a hideg hónapokban.

A borostyán konténeres kiültetésre is alkalmas. Fal vagy kerítés elé nagyobb méretû tartóedényekbe ültetve összefüggõ lombos takarófelületet nyújt, amely fokozza a kert magánjellegét és a zajt is tompítja. Virágtartók, ablakládák, függõkosarak szélére ültetve mutatós zöld színfoltot ad, és kiemeli a virágos növények üde színét. Különösen mutatós a borostyán fehér színû virágokkal együtt ültetve. A borostyán ügyesen kialakított drótváz segítségével szinte bármilyen alakúra nevelhetõ és messzirõl formára nyírt örökzöld cserje hatását kelti (2).

Borostyán a lakásban

A borostyán népszerû szobanövény, mivel zöld levelû fajtái kedvelik a közvetlen napsütés nélküli fényt, így lakásunk sötétebb részeit is díszíthetjük velük. Szépen mutatnak felfüggesztve a verandán vagy a télikertben (3), amelyek rácsait is befuttathatjuk borostyánnal. Jól érvényesülnek ámpolnanövényként, de magas növénytartó állványoknak is díszére válnak (4), amelyeken akár több szinten is elhelyezhetünk borostyánnal dúsan beültetett cserepeket (5). Egy szekrény tetejére (6) vagy a konyhapolcra helyezve is üde látványt nyújtanak szabálytalan hajtásai (7).
A borostyánok növekedésük idején gyakori öntözést és tápoldatozást igényelnek. Télen a viszonylagos nyugalmi idõszakban kevesebbel is beérik, de a meleg idõszakban még a levelek rendszeres permetezésével is kényeztethetjük õket. Ezzel megakadályozhatjuk a száraz környezetben kifejlõdõ takácsatkák és pajzstetvek megjelenését. Ha a szárakon gyökerek fejlõdnek ki, vágjuk el alatta a szárat és ültessük cserépbe.

A borostyán dugványait egy pohár vízben is meggyökereztethetjük. Jobb díszítõhatást érhetünk el, ha több tövet ültetünk egy cserépbe. Rendszeresen távolítsuk el a felkopaszodott szárakat. Ha túl sok gyökér fejlõdött, március-áprilisban ültessük át a növényt nagyobb cserépbe, laza földbe.
Igazi különlegesség a Kanári borostyán (Hedera Canariensis Varilgata), amelynek nagy és széles, három vagy ötkaréjos levelein fehér, szürke vagy világoszöld foltok vannak (8).
Levélnyelei hosszúak és piroslóak. Ez a borostyán sok fényt igényel, közvetlen napsütés nélkül. Fény hiányában a levelek elvesztik színüket és zöld levelek jelennek meg. Ha rendszeresen öntözzük – túlzások nélkül –, szépen bár lassan fejlõdik majd. A levelek szélén megjelenõ fekete foltok túlöntözésre utalnak, ha a levelek megbarnulnak, kiszáradnak és a növekedés lassul, az vízhiány jele lehet, ezért erre a növényre fordítsunk különös figyelmet.