Vonalai akkor tán még szokatlanul áramvonalasnak tûntek, ám a korszerû szerkezeti megoldások, no és a karosszéria újszerû vonalvezetése egy-kettõre igen kedveltté tették ezt a hamisítatlanul francia személyautót.
A DS-sorozatból továbbfejlesztett ID-típus pl. apró módosításokkal továbbra is megõrizte a DS-ekre jellemzõ formát, s közkedveltségére jellemzõ, hogy De Gaulle elnök autója is egy speciálisan kialakított ID-modell volt. Érthetõ, hogy ez az autó felkeltette a modellgyártók és természetesen a modellépítõk, gyûjtõk érdeklõdését is, s ez alól jómagam sem voltam kivétel. Ebben ugyan kedves, kaposvári, fiatal barátom is közrejátszott azzal, hogy nemes versenyt ajánlott, amelynek fõszereplõje a Heller gyártmányú DS 19-es Citroën modell volt. A közös cél pedig – mi más is lehetett volna –, hogy melyikünk készíti el szebben, részletesebben ezt az elegáns francia kocsit.