Mandarin

A savanyú mandarin, amit vadnarancs névvel is illetnek, földrészünkön Citrus mitix, újabban azonban inkább Citrofortunella microcarpa "Calamondin" néven forgalomba kerülõ kis fa. Õsei között számon tartott a kumquat is egy Kelet-Ázsiából származó apró narancs. E mutatós, kis termetû fácska ágait haragoszöld színû vagy sárgásfehér tarkázottsággal díszített levelek borítják. A fácskán egyidejûleg illatoznak a kis fehér, illetve krémszínû virágok és függenek a még éretlen, zöld színû, meg a rikítóan narancssárga érett és ekkor valóban apró mandarinokra emlékeztetõ gyümölcsök egészen nagy számban. Ezek a gyümölcsapróságok keserûek, így nyersen élvezhetetlenek, ellenben állítólag kiváló gyümölcszselé készíthetõ belõlük házilag is. Leglátványosabban akkor díszít ez a gyümölcsökkel megrakott fácska, ha önmagában áll, viszonylag nagy szabad térben. Persze más hasonló növényekkel társítva is mutatós.

Már egészen fiatal korától kezdve terem. Pár évbe is beletelik, amíg eléri a végleges méretét jelentõ mintegy 1,2 m-es legnagyobb magasságát, ami ugyanekkora kiterjedést jelent széltében is. Vagyis nem növi ki túl gyorsan a helyét lakásban sem. Beszerezni a kis termetû és már termõre fordult példányát érdemes. Általában ilyeneket kínálnak megvételre. Szaporítása kertészek feladata. Magból kikelve házilag kezdett nevelése esetén csak nagyon hosszú idõ után, öt-hat év elteltével vagy egyáltalán nem lesz virágzó és termést hozó, csupán lombot fejleszt bõségesen. Igényli a meleg és levegõs helyet.

Nyáron nyitott ablak mellett vagy szabadba kiültetve érdemes nevelni. Õsztõl tavaszig hûvösben, 4-6 °C hõmérsékleten legjobb tartani és ezalatt is minél több világosságot élvezzen. A tél múltával augusztus közepéig öntözése is bõséges legyen. Ezután viszont csak igen mérsékelten szabad locsolni, különben lehullatja leveleit. Jó tápanyagellátása érdekében tavasztól õszig kéthetenként, a téli idõszakban viszont legfeljebb kéthavonta kapjon tápoldatot, ami valamely erre alkalmas tápsóból készülhet, mindig csak mérsékelt töménységben. Áttültetése tavasszal csak akkor válik szükségessé – Florasca B vagy hasonló minõségû földbe –, ha gyökerei már teljesen átszõtték a földjét, vagyis kinõtte eredeti tartóedényét. Idõsebb korában felszíni talajcserével átültetése egy ideig elodázható. Túl meleg és levegõtlen, zárt helyen károsíthatják takácsatkák és pajzstetvek, amikor is levelei lehullhatnak. Mindezt legjobb megelõzni helyes tartási móddal. Metszeni legfeljebb formálása érdekében szükséges akár ismételten is. Erre lehetõleg tavasszal, az erõteljes hajtásfejlõdés megindulása elõtt kerüljön sor. Ugyanekkorra idõzíthetõ a felnyurgult, csúnyán felkopaszodott részek visszavágása, megkurtítása. Megújítás céljából a föld feletti részeket lehetõleg a kiágazódás közelében vágjuk vissza; több részletben, ne egyszerre.